A csatlakozás után Magyarország előtt is megnyílnak az Európai Unió támogatási forrásai, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, amelyek az európai gazdasági, társadalmi kohézió erősítésének és a regionális különbségek csökkentésének legfontosabb közösségi eszközei. A források igénybevételéhez a csatlakozó államoknak a 2000-2006-os tervezési időszak időarányos részére (2004-2006) Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely kötelező közösségi előírások alapján egységes rendszerbe foglalva tartalmazza a nemzeti fejlesztési célokat, a célok megvalósításának eszközéül szolgáló intézkedéseket, valamint a megvalósítás intézményi és pénzügyi feltételrendszerét. A közösségi források a tagállammá válás időpontjától vehetők igénybe.

Az NFT a 2004-2006 közötti időszak állami fejlesztéspolitikájának egyik legalapvetőbb stratégiai dokumentuma, mely egyfelől illeszkedik a költségvetési politika négyéves stratégiájához, másfelől keretbe foglalja az egyes tárcák által kidolgozandó fejlesztési stratégiákat. A 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv csak azon intézkedéseket fejti ki részletesen, melyek finanszírozására uniós forrásokat kívánunk igénybe venni. Ugyanakkor az NFT keretében tervezett fejlesztési programoknak illeszkedniük kell az általános kormányzati fejlesztéspolitikai elképzelésekbe, így kormányprogramhoz és a Magyar Kormány által készített Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programjához. A tervezésben résztvevő intézmények hatékonyabb koordinációja érdekében a 2199/2002. (VI. 26.) Korm. határozat felállította a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát (NFH) a Miniszterelnöki Hivatalban.

A magyar Kormány 2003. március 31-én nyújtotta be Brüsszelnek a 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet és az Operatív Programokat. A szoros határidő teljesítésére azért volt szükség, mert a 2004-2006 közötti időszakra szóló magyar NFT-ben szereplő fejlesztések előkészítésének és megvalósításának sikerétől nagymértékben függ az, hogy Magyarország nettó befizető vagy nettó haszonélvező lesz a csatlakozás utáni években.

Az NFT az uniós jogszabályoknak és az Európai Bizottság informális útmutatásának megfelelően a következő fejezeteket tartalmazza:

• ex-ante értékelés (a programok várható hatásait és megvalósíthatóságát még a végrehajtás megkezdése előtt elemző értékelés),
• helyzetelemzés (az ország gazdasági és társadalmi helyzetének elemző bemutatása),
• SWOT-elemzés (a helyzetelemzés által megfogalmazott erősségek és gyengeségek rendszerezett bemutatása),
• célrendszer, fejlesztési stratégia,
• a stratégia koherenciája és konzisztenciája,
• a Nemzeti Fejlesztési Terv indikatív pénzügyi táblája (a programok finanszírozási hátterét képező eu-s támogatások és a hazai költségvetési és egyéb hozzájárulás keretszámai),
• az operatív programok rövid leírása,
• a végrehajtás intézményrendszere,
• partnerség végrehajtásának dokumentálása.