Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására - amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia- az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.
A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2.-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása.
2004. júniusában az Európai Bizottság elfogadta a „ Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa- iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához.” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését, melyek a következők:
európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül;
az európai technológiai kezdeményezések elindítása;
az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül;
Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára;
európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése;
a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.
A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg.
A 7. Keretprogram költségvetése:
(millió euró)
| Kooperáció |
|
32413
|
| Egészségügy |
6100
|
|
| Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia |
1935
|
|
| Információs és kommunikációs technológiák |
9050
|
|
| Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák |
3475
|
|
| Energia |
2350
|
|
| Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); |
1890
|
|
| Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) |
4160
|
|
| Társadalomi-gazdasági és humán tudományok |
623
|
|
| Űrkutatás |
1400
|
|
| Biztonsági kutatás |
1430
|
|
| Emberek |
|
4750
|
| Ötletek |
|
7510
|
| Kapacitások |
|
4097
|
| Kutatási infrastruktúrák |
1715 |
|
| A KKV-k javára végzett kutatás |
1336
|
|
| A tudás régiói |
126
|
|
| Kutatási potenciál |
330
|
|
| Tudomány a társadalomban |
280
|
|
| A kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása |
70
|
|
| Nemzetközi együttműködési tevékenységek |
180
|
|
| A Közös Kutatóközpont nem nukleáris fellépései |
|
1751
|
| Nukleáris tevékenységek |
|
2751
|
| Összesen: |
|
53272
|
