A tudománnyal és technológiával kapcsolatos tevékenységeket az OECD Titkárság szervezetében a Directorate for Science, Technology and Industry, DSTI koordinálja, a szakterületért felelős bizottság a Committee for Scientific and Technological Policy, CSTP.

A CSTP és alábbi munkacsoportjai tekintetében a magyar nemzeti koordinációért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) az első helyi felelős:

• Committee for Scientific and Technological Policy, CSTP
• • Working Group on Innovation and Technology Policy, TIP,
  • Global Science Forum, GSF,
  • Group of National Experts on S&T Indicators, NESTI,
  • Working Party on Biotechnology, BWG,
  • Working Group on Nanotechnology, NWG,
  • Steering and Financing of Research Institutions – ad-hoc Working Group.

Kiemelt tevékenységek a K+F és az innováció területén az OECD-vel együttműködésben:

1.) Miniszteri értekezleten való részvétel:

Az OECD bizottságok legfelsőbb fóruma a miniszteri értekezlet, amely megvitatja a szakterület legfontosabb kérdéseit, értékeli az előző időszakban elért OECD eredményeket, és aktuális témákban hozott állásfoglalásaival irányt mutat a következő időszak tevékenységeihez. A miniszteri értekezletet hosszú bizottsági, szakértői előkészítő munka előzi meg a tagországok részvételével. A legutóbbi miniszteri értekezlet a CSTP esetében pedig 2004-ben volt, a következő ehhez képest 4-5 évre várható.

A CSTP a tagországok vezető államigazgatási tisztségviselőnek (közvetlenül a miniszteri szint alattiak) részvételével ülést – high level meeting - tart az aktuális stratégiai kérdések megvitatására. A legutóbbi ülés 2008. március 3-4-én volt Oslóban.

2.) Az OECD által a magyar nemzeti innovációs rendszerről készítendő országtanulmány

Az OECD CSTP bizottsága innovációs országtanulmányokat [nem azonos az OECD gazdasági országtanulmánnyal] készít és jelentet meg a tagországok és a partner országok nemzeti innovációs rendszereiről. A jelenlegi magyar innovációs országtanulmány készítésének magyarországi munkáit az NKTH koordinálja, és a KTI Alapból kerül finanszírozásra.

Az OECD 1993-ban készítette a „Science, Technology and Innovation Policies, Hungary” című innovációs országtanulmányt, amely magyar fordításban is megjelent. Ennek jelentős szakmai szerepe volt a rendszerváltást követően a magyar tudomány- és technológiapolitika átalakításában, korszerűsítésében, és egy új típusú közgondolkodás kialakításában. Az 1992-1995 közötti időszakot dolgozta fel a Review of Recent Developments in Science and Technology (Country Study follow-up, 1995.).

A „2005 Economic Review – Hungary” OECD gazdasági tanulmány külön fejezetben röviden, mintegy 15 oldal terjedelemben foglalkozott az innovációval, javaslatokat megfogalmazva.
A készülő országtanulmány (Review of Hungary’s National Innovation System) célja, hogy egy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika számára az OECD országok tapasztalatai alapján. Az országtanulmány kiemelten fókuszál a vállalati innovációs képességek és kapacitások növelésének ösztönzésére, a tudás és a K+F eredmények hatékony hasznosítására.

Egy OECD módszertan alapján készült, pártatlan KFI országtanulmány  nagyon jó alapot jelenthet a magyar kormányzati KFI stratégia intézkedési tervének időszaki felülvizsgálatához, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2009-2010 évekre szóló akciótervének kidolgozásához.

Az országtanulmány megalapozására az OECD igényei szerint és módszertana alapján (Outline of the Background Report) szakmai Háttértanulmány készült.  A Háttértanulmány elkészítésével az NKTH egy kiváló hazai szakemberekből álló szakértői csoportot bízott meg. Az angol nyelven készített háttértanulmány (Backgroung Report, National System of Innovation in Hungary) elkészült, elfogadásra került, és 2007. december 18-án megküldésre került az OECD-nek. A Háttértanulmány felkerült az NKTH honlapjára (OECD Background Report on Hungary ). A tanulmány magyar változata is elkészül 2008. február végére (OECD háttértanulmány).

Az OECD szakemberei, szakértői 2008. január közepén egy hetes interjú-sorozaton vettek részt, több mint 25 megbeszélést folytatva a magyar innovációs rendszer meghatározó intézményi képviselőivel, szakembereivel. 

Az OECD szakemberei a tervek szerint 2008. június végére készítik el az országtanulmány végleges változatát. Az eredmény egy komplex, átfogó, részletes elemző tanulmány, amelyet az OECD könyv formátumban jelentet meg. Az eredmények egy magyarországi zárókonferencián (2008. július első hete) kerülnek ismertetésre.

Az OECD 2007-ben évben egy magas szintű találkozó keretében szakértői segítséget ajánlott fel a magyar kormánynak a szükséges strukturális reformok megalapozása érdekében.  A MEH és a PM javaslata valamint az OECD szempontjai alapján 10 nagy strukturális reform témát jelöltek ki, benne az Innováció és a K+F területét. Az indító video konferencián a GKM és az NKTH szakértője vett részt az innovációval kapcsolatos témakörben.  Az elkészült Reforms for Stability and Sustainable Growth – An OECD Perspective of the Hungarian Economy tanulmány  8. fejezete az innovációval foglalkozik,  Innovation: Fostering Rapid Productivity Growth. A fejezet elkészítéséhez az OECD szakértők felhasználták a készülő innovációs országtanulmány eddigi eredményeit.

3.) OECD innovációs stratégia

Az OECD a 2007-es Miniszteri Értekezleten Innovációs Stratégia elkészítését határozta el, amely a tervek szerint 2010-re készül el. Az innovációs stratégia jelenleg az OECD egyik kiemelkedő prioritásként kezelt horizontális programja, több bizottság részvételével. A projekt tervezéséért és megvalósításáért Pier Carlo Padoan főtitkár-helyettes felelős, míg Susanne Huttner, a DSTI igazgatója a munka koordinációját és irányítását végzi. A munkát – a nagyobb számú szakértői vélemény minél hatékonyabb hasznosítása  érdekében - két tanácsadó csoport (advisory group) segíti.

A program keretében öt pillér került meghatározásra: az innováció változó környezete, globális dimenziók, emberi erőforrás, piacok és kormányzás, valamint a felmérések. A létrejövő stratégia tényeket és tapasztalati bizonyítékokat kíván felsorakoztatni specifikus analitikus keretben, tematikus ország és országok közötti elemzéseket mutat be és egy sor általános és ország specifikus ajánlást ad.

Ami a projekt finanszírozása OECD költségvetésből történik, de a lényegi munka elvégzéséhez a tagállamok önkéntes hozzájárulására is nagy szükség van.

4.) Tematikus, összehasonlító OECD tanulmányok, kiadványok

A policy készítő és a tervező munkában nagyon eredményesen tudjuk használni az OECD által a munkabizottságokban folyó munka eredményeként készített TTI politikai elemzéseket, a szakterület nemzetközi trendjeit, valamint a tagországok és a megfigyelő státuszú országok nemzeti innovációs rendszerének jellemzőit összehasonlító elemzéseket, tanulmányokat, amelyeket az OECD kiadványként publikál. (Pl. a DSTI által kétévente készített Science, Technology and Industry Outlook című kiadvány, amely elemzi a szféra legfontosabb változásait.) Ezek elkészítéséhez adatszolgáltatással, kérdőívek kitöltésével Magyarország is hozzájárul.

5.) KFI statisztika, indikátorrendszer továbbfejlesztése

A magyar tudomány és technológia statisztikai rendszerének fejlesztése, korszerűsítése az OECD meghatározó, módszertanilag megalapozó munkáján alapszik. A KFI statisztikával a NESTI (Tudományos és Technológiai Indikátorok Nemzeti Szakértőinek Csoportja) foglalkozik. A legfontosabb ismereteket az OECD kézikönyvekben foglalja össze és publikálja: Oslo Manual (innovációs statisztika), Frascati Manual (K+F statisztika), Canberra Manual (HR statisztika). Az EU és az OECD országok átveszik az OECD módszertani ajánlásait és a kézikönyvek minden országban statisztikai alapdokumentumnak számítanak. A legfontosabb kézikönyveket az NKTH (az OECD hozzájárulásával) magyarul is megjelentette, illetve honlapján elérhetővé tette. Ezek a kézikönyvek Magyarországon is széleskörű felhasználásnak örvendenek. Az OECD statisztikai adatainak elemzései a hazai szakpolitikai, tervezési, legiszlációs valamint a különböző szakterületi kutatások, fejlesztések statisztikai megalapozását segítik.

6.) OECD bizottsági munka, kiadványok, konferenciák

Az OECD bizottságokban és munkacsoportokban folyó munkához szükséges hazai háttértanulmányok, valamint az OECD által összeállított elemzések, tanulmányok szakmai körben történő disszeminációja segíti a szakmai és az államigazgatási munkát. Az OECD által szervezett konferenciák, munkaértekezletek a szakterület előrehaladásának, a közvetlen szakmai kommunikációnak fontos fórumai. Az OECD által készített szakmai kiadványok az adott tématerületen stratégiai orientációt nyújtanak.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakértői által ellátott első helyi nemzeti képviseleti feladatok az OECD bizottságokban a tudomány és technológia területén